A Szilágyi Táncegyüttes története
1972–2026
Több mint fél évszázad hagyomány, közösség és élmény
A kezdetek – 1972–1987
A Szilágyi Táncegyüttes története 1972-ben kezdődött, amikor Kiss Jánosné, Joli néni tizenkét lánnyal elindította az iskola néptáncszakkörét. Ez volt Veszprém első gyermek-néptánccsoportja. A kis közösség rövid idő alatt a város és a megye meghatározó gyermekegyüttesévé vált.
Joli néni nem csupán tánclépéseket tanított: a magyar népi kultúra szeretetét, a közösséghez tartozás örömét és az igényes színpadi munkát adta tovább tanítványainak. Munkáját neves koreográfusok – többek között Tímár Sándor, Oskó Endréné, Foltin Jolán, Gaugh Ágnes és Neuwirth Annamária – segítették. A szilágyis táncosok számos városi, megyei és országos rendezvényen szerepeltek, többek között Kecskeméten, Kalocsán és Budapesten, a Budai Vigadóban rendezett gyermektánc-antológián.
Az együttes munkáját 1984-ben Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el. Joli néni pedagógusi örökségének legfontosabb bizonyítéka azonban az, hogy tanítványai közül sokan felnőttként is kapcsolatban maradtak a néptánccal, többen pedig hivatásukként választották a táncművészetet vagy a néptáncoktatást.
1986–1987-ben Molnárné Tóth Erzsébet vezette a csoportot. Népi játékokkal, népdalokkal és népmesékkel gazdagította a gyermekek tudását, és a néphagyomány szeretetét adta tovább tanítványainak.
Folytonosság és kiteljesedés – 1987–2005
1987-ben Nagy Marianna vette át a Szilágyi Táncegyüttes vezetését. Maga is Joli néni tanítványa volt, így az együttes történetében különleges folytonosság valósult meg: az egykori tanítványból pedagógus és közösségvezető lett.
A következő évtizedekben az együttes tovább erősödött. Rendszeresen részt vett városi és megyei kulturális rendezvényeken, fesztiválokon, szakmai bemutatókon és versenyeken, miközben önálló műsorokkal is bemutatkozott közönségének. Az együttes Arany I. fokozatot szerzett; munkáját Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben Pro Meritis-díjjal, Veszprém megye pedig 2002-ben Pro Comitatu-díjjal ismerte el.
A szakmai munkát kiváló táncpedagógusok és koreográfusok segítették. 2002-től Hajdu Péter művészeti munkatársként, koreográfusként, majd néptáncpedagógusként kapcsolódott az együtteshez; számos koreográfiája gazdagította a repertoárt.
A Szilágyi Táncegyüttes ebben az időszakban külföldön is bemutatkozhatott: Ausztriában, Németországban, Finnországban, Csehországban, Belgiumban és Romániában képviselte Veszprémet és a magyar népi kultúrát. A tőlünk kikerülő táncosok közül sokan a veszprémi felnőtt táncegyüttesek utánpótlását adták.
Új korszak – 2005-től alapfokú művészeti iskola
A 2000-es évekre az együttes kinőtte a szakköri kereteket. Közel száz gyermek oktatása, a szakmai színvonal megőrzése és a hosszú távú működés biztosítása új szervezeti formát kívánt. A szülők, az iskola és a fenntartó Veszprémi Érsekség támogatásával 2005. szeptember 1-jén megkezdődött az alapfokú művészeti iskolai oktatás.
A néptánc tanítása ettől kezdve egymásra épülő, tudatos művészetpedagógiai rendszerben folytatódott. A gyermekek a tánc mellett megismerkednek a népi játékokkal, népdalokkal, szokásokkal, viseletekkel, valamint a Kárpát-medence különböző tájegységeinek tánckultúrájával. A cél kezdettől változatlan: a magyar népi kultúra megismerése, megszerettetése és továbbadása.
Az új működési forma új szakmai lehetőségeket is teremtett. Csoportjaink regionális és országos fesztiválokon, szakmai minősítőkön és versenyeken szerepeltek, valamint Szerbiában, Csehországban és Szlovéniában nemzetközi fesztiválokon mutatkoztak be. Passauban Veszprémet képviselték a Kultúrák találkozása rendezvényen. A Szilágyi Táncegyüttes Alapítvány munkáját 2012-ben Pro Civitate-díjjal ismerte el Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Próbatételek és újrakezdés – 2019–2022
A 2019/2020-as és 2020/2021-es tanév rendkívüli időszakot jelentett. A járvány és az online oktatás miatt számos megszokott program, nyílt óra, verseny és gála elmaradt. A közösség azonban ezekben az években is megőrizte erejét: a nyári néptánctáborokat nagy érdeklődés mellett sikerült megtartani.
Az újrakezdést jelentős szakmai eredmények kísérték. Csoportjaink szerepeltek az Örökség Gyermek Néptánc Antológián, a Tóth Ferenc Gyermektánc Koreográfia Versenyen és a Húzd keresztül! Néptánc Fesztiválon, ahol arany, kiemelt arany és ezüst minősítéseket szereztek. Történetünkben először a 6–7–8. osztályos és az ifjúsági csoport táncosai az Országos Táncháztalálkozón is bemutatkozhattak Budapesten.
Ötven év – 2022/2023
2022 különleges mérföldkő volt: a Szilágyi Táncegyüttes fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. Ez alkalomból Veszprém város Gizella-díjjal tüntette ki együttesünket. A jubileumot rajz- és feladatmegoldó verseny, kiállítás, ünnepélyes díjátadó és a régi táncosok próbái előzték meg. Több mint negyven egykori szilágyis tért vissza, hogy együtt ünnepeljen a mai táncosokkal. 2022. november 19-én két teltházas jubileumi gálaműsor koronázta meg az ünnepségsorozatot.
A 2022/2023-as tanévet 254 művészetoktatásban részt vevő gyermekkel, 12 évfolyamon 15 csoporttal zártuk. A jubileumi évben az együttes részt vett a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa nyitórendezvényén, és ismét bemutatkozhatott az Országos Néptánc Antológián. A Gergely-napi Regionális Művészeti Fesztiválon két csoportunk kiemelt arany, két szólótáncosunk arany minősítést szerzett.
Ebben a tanévben indítottuk útjára az iskolai szólótánc-bemutatót. Az első alkalomra 77 gyermek jelentkezett. A rendezvény célja kezdettől az volt, hogy minél több tanulónak adjon lehetőséget az egyéni megmutatkozásra, a tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Az év végi gálák ismét két teltházas előadással zárták a tanévet, a nyári dégi táborba pedig 107 gyermek jelentkezett.
Közösség, innováció, tehetséggondozás – 2023/2024
A 2023/2024-es tanévet 264 néptáncos növendékkel zártuk. A hagyományos programok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a tanórán kívüli népművészeti és közösségépítő alkalmak: folk-kvízek, kézműves foglalkozások, népművészeti alkotóversenyek, hajfonó délután, iskolai népdaléneklési verseny és szólótánc-bemutató színesítette a művészeti iskola életét.
A tehetséggondozás eredményei is kiemelkedőek voltak. A Húzd keresztül! Regionális Néptánc Fesztiválon a 4. osztályos csoport kiemelt arany minősítést és koreográfiai díjat kapott. A Bakony virágai megyei szólótáncversenyen 14 táncosunk indult; közülük egy tanuló Bakony virágai díjat, egy különdíjat, egy pedig kiemelt dicséretet kapott.
A tanév végén 114 néptáncos vett részt a dégi táborban. Sok év után ismét meghívást kaptunk Finnországba nemzetközi néptáncfesztiválra: 18 táncossal, pedagógusokkal és zenekarral képviselhettük a magyar népi kultúrát.
Élő hagyomány – 2024/2025
A 2024/2025-ös tanévben 264 növendék vett részt a művészetoktatásban. A rendszeres tanítás mellett folytatódtak a családokat is megszólító nyílt órák, a folklórismereti vetélkedők, táncházak és kézműves programok. A Kézműves kuckó alkalmain a gyermekek többek között makraméval, hímzéssel és hagyományos tojásdíszítéssel ismerkedtek.
A szólótánc-bemutató immár harmadik alkalommal adott lehetőséget az egyéni megmutatkozásra: 70 táncos lépett a közönség és a szakmai zsűri elé. A Gergely-napi Művészeti Fesztiválon csoportjaink és szólistáink arany és kiemelt arany minősítéseket szereztek. A Bakony virágai megyei szólótáncversenyen 22 szilágyis táncos indult; hatan Bakony virágai díjat kaptak, az első korcsoport szólistái pedig hat arany és három ezüst minősítést szereztek.
A dégi néptánctábor ebben az évben rekordlétszámmal, 117 gyermek és 10 felnőtt kísérő részvételével valósult meg. A nyár végén 6–8. osztályos táncosaink horvátországi fesztiválon képviselték az együttest.
A Szilágyi ma – 2025/2026
A 2025/2026-os tanévben a művészeti iskola év végi létszáma 253 fő volt. A művészetoktatás továbbra is a néptánc, a folklórismeret, a tehetséggondozás és a közösségi élmények egységére épül. Az alapfok évfolyamain heti négy órában folyik az oktatás, a 3–6. évfolyamon a folklórismeret is beépül a képzésbe. A tanulók évente két tájegység táncanyagával foglalkoznak, és minden évben új koreográfiák születnek.
A tanév során 16 fellépési alkalom biztosított lehetőséget arra, hogy a csoportok az iskolán kívül is megmutathassák tudásukat. A negyedik iskolai szólótánc-bemutatón 87, 9–15 éves táncos vett részt három korcsoportban. A népdaléneklés is egyre fontosabb része közösségünk életének: az iskolai megmérettetésen 70 gyermek indult, a városi versenyen pedig nyolcan képviselték iskolánkat, egy első és két harmadik helyezést szerezve.
2026. június 5-én az Agóra Veszprém színháztermében két év végi gálaműsorral zártuk a tanévet. A két előadást összesen mintegy hatszáz néző látta. Az év végi gála egyszerre vizsga, ünnep és találkozás: minden korosztály számára lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az egész éves munka eredményét.
A dégi nyári táborban 93 gyermek, 6 középiskolás segítő és 9 pedagógus vett részt. A tánc- és énekfoglalkozások mellett táncház, játékok, kincskeresés és közös szabadidős programok erősítették a közösséget. A művészeti programok megvalósítását ebben az évben sikeres pályázatok is segítették.
Új kezdeményezésként a következő időszakban a szülők még közvetlenebb bevonását tervezzük: évfolyamonként bemutató órákkal, táncházzal és beszélgetőkörrel szeretnénk megmutatni, hogyan dolgoznak a gyermekek, és milyen értékeket közvetít a néptáncoktatás.
Az iskola művészeti intézményegység-vezetője: Nagy Marianna
Jelenlegi néptánc pedagógusaink: ifj. Hajdu Péter, Hajdu Viktória, Láng-Miticzky Tamás, Nagy-Marosy Gerda, Vastag Richárd.
Művészeti pedagógiai asszisztens, viselettáros: Nagy Zsuzsanna
Több mint fél évszázad – és a történet folytatódik
1972-ben tizenkét lánnyal kezdődött. Több mint fél évszázaddal később gyermekek százai tanulják évről évre a magyar néptáncot a Szilágyiban.
A számok azonban önmagukban keveset mondanak arról, ami az évtizedek során létrejött. A Szilágyi Táncegyüttes története gyermekek, pedagógusok, családok és generációk közös története. Egykori tanítványok térnek vissza szülőként, segítőként, pedagógusként; a táncteremben pedig újabb és újabb gyermekek találkoznak ugyanazzal az örökséggel.
Sok minden változott 1972 óta: a gyermekek, a pedagógiai módszerek, a körülmények és a világ is körülöttünk. Egyvalami azonban változatlan maradt: az a meggyőződésünk, hogy a magyar népi kultúra olyan örökség, amelyet nem elég megőrizni – meg kell élni és tovább kell adni.
Ezt tesszük a Szilágyiban több mint fél évszázada. És ezt szeretnénk tovább folytatni.
„Hagyomány, közösség, élmény – generációkon át.”