„A rétesnyújtástól a mulatságig – ahogy régen volt”
A Szilágyi Táncegyüttes családi délutánja a farsang jegyében

Február 7-én, szombaton igazán különleges, lélekmelegítő délutánt tölthettünk együtt a veszprémfajszi kultúrházban, ahol megelevenedtek a farsangi néphagyományok. A „A rétesnyújtástól a mulatságig – ahogy régen volt” című program minden elemében azt az élményt adta vissza, amit célul tűztünk ki: közösséget építeni, hagyományt átélni, együtt örülni.

Már a kora délutáni órákban benépesült a ház: a legszorgosabbak a konyhában gyülekeztek, ahol kezdetét vette a rétesnyújtás. Generációk dolgoztak egymás mellett — gyakorlott nagymamák, lelkes apukák, anyukák, kíváncsi gyerekek —, és a tészták egyre csak nyúltak, vékonyodtak, majd megteltek finomabbnál finomabb töltelékekkel. A közös munka közben beszélgetések, nevetések, régi történetek is előkerültek — igazi időutazás volt.

Eközben a kézműves térben is pezsgő élet zajlott. Készültek a szebbnél szebb gyöngyfűzött ékszerek, kalárisok, fonódtak a hajak, a fiúk pedig nagy lelkesedéssel díszítették táncos botjaikat. Jó volt látni, ahogy szülők, nagyszülők és gyerekek együtt alkotnak, segítik egymást, tanulnak egymástól.

A délután második felében aztán mindenki a tánctér felé vette az irányt, és kezdetét vette a hamisítatlan farsangi táncház A szülők is bátran bekapcsolódtak, és együtt ropták gyermekeikkel. Jó volt látni a csillogó szemeket, felszabadult mosolyokat. Pihenésképpen családi vetélkedő is zajlott. Nemcsak az ismeretekre volt szükség, hanem a kreativitásra is. Az eszközös játékokban a szülők is megmutathatták, volt kitől örökölni gyermekeiknek az ügyességet.

A szeretetvendégség asztalai roskadoztak a felajánlott finomságoktól: pogácsa, zsíros kenyér, tea, szörp — mindenből jutott bőven, és az ízek mellé jó beszélgetések is társultak.

Hálás köszönet illeti a házigazdákat, a szervezőket, segítő pedagógusokat, a támogató szülői közösséget és minden résztvevőt, aki munkájával, jelenlétével hozzájárult ahhoz, hogy ez a farsangi délután valóban felejthetetlen legyen.

Egy biztos: ezen a napon nemcsak rétes nyúlt — hanem a mosolyok és a közösségi élmények sora is.

2026. február 10.

Nagy Marianna
művészeti intézményegység-vezető